Tisztelt Olvasó!

Engedje meg Az esély az SNI tanulóknak az óvodától a középiskoláig Nagykanizsán c. pályázat projektmenedzsereként s egyben a Péterfy Sándor Ált. Iskola igazgatójaként bemutassam projektünk tevékenységeit, eredményeit, partneri együttműködésünk résztvevőit.

A projekt a HEFOP 2.1.6. intézkedés keretében, Európa Uniós pályázati támogatás keretében valósult meg. Projektünk sikeres megvalósításához az elnyert 34 millió forintos támogatáson túl hozzájárult a résztvevő szakemberek elkötelezettsége, szakmai tudása is, amelyért itt is köszönetemet kívánom kifejezni.
Fő célkitűzésünk a pályázati kiírásnak megfelelően az SNI gyerekek mind magasabb színvonalú ellátása, új, innovatív munkamódszerek alkalmazása, s a konzorciális együttműködésben rejlő szakmai tapasztalatok átadása volt. Az SNI tanulók ellátásán túl a projekt nagy hangsúlyt fektetett a prevencióra is. Az óvodákban és iskolánk első-második évfolyamán folytatott csoportos és egyéni képességfejlesztés ezt a célt szolgálta. E tevékenységet megelőzően az érintett gyerekek teljes körű szűrésére került sor, amihez a mérőlapokat az akkori Rózsa úti Ált Iskola ma Szivárvány Fejlesztő Központ szakemberei, ill. iskolánk pedagógusai dolgozták ki. A mérési eredmények ismeretében kezdődhetett el a gyerekek csoportos, inkluzív, ill. ahol szükséges volt egyéni fejlesztése.
Főbb tevékenységeink közé tartozott a prevención kívül az SNI tanulók esetében a hátránykompenzáció, amelynek a gyakorlati megvalósítására délutáni tanodát szerveztünk az általános iskola felső tagozatos és a középiskola tanulói részére. Társadalmi szocializációjuk növelése érdekében pályaválasztási és életviteli szakkört működtettünk. Az öt konzorciumi intézményben zajló oktató-nevelő munkán túl, a pályázat pedagógus továbbképzési lehetőségeket és a kompetencia csomagok adaptációját is lehetővé tette.
A pedagógus továbbképzések a kollégák érzékenyítésén túl, sok szakmai ismeret és innovatív pedagógiai módszer megismerését tették lehetővé közel 70 kolléga számára.
A projekt eredményeként adaptáltuk az1-2. évfolyamos matematika-logika és szövegértés kompetencia csomagok tartalmát intézményünk helyi tantervébe.
Hosszú távú céljaink között szerepelt, hogy a munkánk során szerzett ismereteket, eredményeket összesítsük, és tapasztalatainkat bemutassuk a város s a régió oktatási intézményeinek, minden kedves érdeklődőnek.

Bagarus Ágnes igazgató, projektmenedzser

Főbb tevékenységeink a pályázat keretében

Együttnevelés, egyéni bánásmód az alsó tagozatban

„Eltartott egy ideig, míg megértettem, hogy nem várnak tőlem merőben más dolgot, hanem azt a lehetőséget ajánlják, hogy befogadjam és a munkám javára, eredményességére tudjam fordítani a felkínált módszereket.” /Ő. Sné/

Egyéni bánásmód. Mire gondoljak?

Hisszük, hogy nem az egységes tudás megszerzése a cél, hanem az alkalmazható tudásé. Nem azonos képességszintek kialakítására törekszünk, hanem minden tanítványunk képességeinek formálására, megismerésére.
A tanítás során alkalmazkodunk az egyén meglévő ismereteihez, képességeinek aktuális állapotához, tanulási szokásaihoz, sajátos igényeihez, érdeklődéséhez, tanulási stílusához, üteméhez, gondolkodásának absztrakciós szintjéhez. Sok ilyen szempontot találhat mindenki, ha megfigyeli és összehasonlítja diákjait. Egyaránt törekszünk a kimagasló képességek optimális fejlesztésére és a különböző okokra visszavezethető hátrányok kompenzálására. Nem cél a tanulók képességek szerinti csoportba sorolása, hanem a tanítás-tanulás, a munkavégzés feltételeit igyekszünk differenciálttá tenni.
Egy heterogén osztályban, a fenti szempontokat is figyelembe vevő tanítást nevezhetjük differenciáltnak, egyéni bánásmódot nyújtónak.
Mire irányulhat a differenciálás?
A tananyag tartalmára és mennyiségére, képességfejlesztésre, önellenőrzésre, helyes tanulási szokások, önértékelés kialakítására, a tanítási módszerek megválasztására és még lehetne sorolni.
Megtanítjuk a gyerekeket az öndifferenciálásra. Ez azt jelenti, hogy a tanórán a tanulók a különböző nehézségű és formájú feladatok közül kiválasztják a számukra legmegfelelőbbet.
Egységes, frontális tanítás vagy differenciált tanulásirányítás?
Mindkettőnek létjogosultsága van, de a tudatos döntést a pedagógusnak kell meghoznia a tervezésnél vagy a tanóra adott pillanatában. Tapasztalataink alsó tagozatban, hogy az életkornak legmegfelelőbb a játékra, tevékenykedtetésre, a tapasztalatszerzésre építő tanítási-tanulási forma. Ez szórakoztat, aktivizál, motivál, öröm és pihenés forrása, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtésének korai és hatékony eszköze. A kooperatív tanulási formák közül a 6-10 éves korosztálynál a párban folyó tanulás a leghatékonyabb. Az együttdolgozáshoz vezető út akár páros munkáról van szó, akár kooperatív csoportmunkáról, egy tanulási folyamat a gyerekeknek és a tanítónak is. Kezdetben kudarcok értek minket, sikertelenebbnek éreztük a tanórát, mintha hagyományos technikákkal dolgoztunk volna. De ez is része az együttes tanulásnak!

Elvarázsoltak a kooperatív technikák. / M.V.Gy./
… a következő tanévre a kooperatív tanulási formákat, a fejlesztő játékok jelenlétét mindenképpen fontosnak tartom. /B.Lné/

Társtanítás a Péterfy Sándor Általános Iskolában

Az előző tanév végén úgy döntöttünk, hogy elvállaljuk a két-tanítós órákat. Ekkor még nem láttuk, hogy milyen munka vár ránk.
Meg kellett barátkozni avval, hogy nem egyedüli nevelőként vagyunk bent egy órán. / Tné H. E./
A tanulási nehézség, a tanulási zavar kialakulásának a megelőzésére és a már meglévő sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) együttnevelésére egy új formát próbáltunk ki, ez a két – tanítós modell. Ma már szívesebben használjuk a társtanító tanítótárs elnevezést. Ekkor két pedagógus párhuzamosan van jelen a tanórán. Kik lehetnek tanítótársak?
Az ideális az, amikor tanító és gyógypedagógus dolgozik együtt, de tanító és tanító páros is lehetséges. Ebben az esetben indokoltnak tartjuk a gyógypedagógussal történő konzultációt, a mérési, fejlesztési tervek közös elkészítését. A két pedagógus együttműködése a tanórán szerepekben is megnyilvánul. Vannak alkalmak, amikor a második tanító asszisztenciát lát el. Ilyenkor az ő célja a SNI gyermekek és a lemaradók fejlesztése, de lehet a tehetséggondozás is. Ennél gazdagabb lehetőségeket kínál az egyenrangú tanítás. Ilyenkor a két pedagógus személyisége egységbe szerveződik. Nem különülnek el élesen a feladathatárok. A gyógypedagógus vagy a második tanító munkája nemcsak a SNI gyermekekre, a hátránykompenzációra korlátozódik, hanem közös a tanóra tervezése, közös a felelősségvállalás. Részesei a mérési és az értékelési folyamatoknak is, folyamatos a kooperáció. A gyerekek teljes jogú osztálytanítóként fogadják el őket.
Hogyan kell így tanítani? Vannak keretei?
Nincs egyedüli jó megoldás. A 2006/2007-es tanévben 1-2. évfolyamon heti 4 magyar órán és heti két matematika órán alkalmaztuk a tanító- tanító felállást. Itt a második pedagógus főleg asszisztenciát látott el. A 3. osztályban az egyenrangú tanítás volt többségben a gyógypedagógus és az osztálytanító között heti két – két órán magyar és matematika tantárgyakból.
Az egyenrangú tanítás és az asszisztencia váltakozva is megvalósulhat, mindig attól függ, hogy az adott helyzetben mi a tanóra célja, hova akarunk eljutni.

A tanítótárs segítséget nyújtott a szervezésben, a differenciálásban, az egyéni segítségnyújtásban, mérésekben. /Mné V. Gy./
Kialakult részünkről egy viszonylag egységes követelési rend és ez jó. /B. M.-H. Zs./
A felkészülés idő-és eszközigényes. /Mné V. Gy./
A két- tanítós modell egy merőben új gondolkodásmódot, pedagógiai kultúrát kíván a részvevőktől. /Ő. Sné- B. Lné/

Kompetencia alapú oktatás bevezetése az 1-2. évfolyamon

A mintamodulok új ötleteket adtak a szövegfeldolgozáshoz. Az én szemléletem is megváltozott./T. H. E./
A modulok anyaggazdagsága lehetőséget nyújt a válogatásra. /B. M.- H. Zs./

Műhelymunkáink során a hatékonyabb együttnevelés érdekében megismertük a többszintű differenciálás, a szintezett feladatadás, a rétegmunka technikáját, az egyéni fejlesztési tervek készítését. Foglalkoztunk az óvoda és az iskola közti átmenet problémájával, közös foglalkozásokon vettünk részt az óvónőkkel. Képességfejlesztő játékokat tanultunk egymástól. Megbeszéltük a mérés, az egyénre szabott értékelés lehetőségeit, beillesztését a napi gyakorlatba. Órát látogattunk. A tanév során a tanítók tanulmányozták a kompetencia csomagokat. A beépíthető modulokat, feladatlapokat, tevékenységeket, szervezési módokat naplójukban és a tanmenetükben feljegyezték, összevetették a helyi tantervünkkel. A hasznosítható modulok, a végrehajtott módosítások a 2007/2008-as tanév első és második évfolyamának tanmenetében is realizálódtak. A kompetencia csomagok feldolgozása sok időt, energiát igényelt, ennek ellenére ebben a tanévben is folytatjuk a kulcskompetenciákat előtérbe helyező oktató-nevelő munkát. Az ehhez szükséges eszközöket a Sulinova ingyenesen biztosítja számunkra.

Pozitív tapasztalataink

  • A tanári modulok alapos óravázlatokat tartalmaznak.
  • Anyaggazdagság, válogatási lehetőség, ötlettár.
  • A tevékenykedtetésre, tapasztalatszerzésre, játékos tanulásra épít.
  • Megismerteti a kooperatív technikákat.
  • Kész feladatokkal, taneszközökkel segíti a páros és csoportmunkát.
  • Szemléletformáló, segít elszakadni a rutinszerű eljárásoktól.
  • Több tanévben használható az eszköztára.

Nehézségeink az adaptálás során

  • A Sulinova kezdetben nem fogalmazott meg egyértelmű elvárásokat az adaptálásról.
  • Nem volt ideális a taneszközök kiszállítása, tárolása.
  • A már meglévő tankönyvcsaládokkal nehéz volt összehangolni a kompetencia csomagokat.
  • A példányszámokon nem lehetett módosítani.
  • A szövegértés területhez minden taneszközt nem kaptunk meg.
  • A felső tagozatban elindított programok a lemorzsolódás elkerülése érdekében

Gyakran tapasztaljuk, hogy felső tagozatban a sorozatos tanulási kudarcok miatt a gyerekek nehezen motiválhatóak, deviáns magatartási formákat mutatnak. A délutáni felzárkóztató foglalkozásokon a legtöbb nem szívesen vesz részt. E problémák kezelésére alakítottuk ki a belső szegregáció speciális formáját a bontott kiscsoportot, melyben részben egyénre szabott tanítás folyik a csoportra kidolgozott fejlesztési terv és tanmenet alapján.
Ezt a szervezeti formát így neveztük el: Sérülés Specifikus fejlesztés tantárgyi órákon bontott kiscsoportban.
Célja: a tanulási tartalmak minimum szintjének speciális módszerekkel történő elsajátíttatása, a meglévő sérülés korrekciója. Ennek megfelelően évfolyamonként a délelőtti tanórák ideje alatt kiscsoportos oktatást szerveztünk az olvasás és írás nehézségeivel küzdő tanulóknak, a számolás, a mozgás nehézségeivel küzdőknek, a rendellenes beszédfejlődésben szenvedőknek. Ezeket az órákat gyógypedagógusok, konduktor, fejlesztőpedagógus és logopédus tartották.

Javítani lehetne azon, hogy a hátrányos helyzetű tanulók ismerjék fel a felkínált lehetőségeket és éljenek is vele. /B.T.E./
Óráról órára összehangoltuk az igényeket, a számonkérést és a segítségnyújtás módját, megbeszéltük a követelményszintet. /B.T.E./

A tanodáról

A tanulási zavarral, nehézséggel küzdő tanulóink általában napközisek, de a 20 fő felett működő napközis csoport számukra nem ideális, mert az átlagnál sokkal több segítséget igényelnek a tanulásban. Ezek az indokok késztettek minket a mikro- csoportban működő tanoda megszervezésére, melynek célja a napi, tanórai felkészülés megsegítése, az önálló tanulási technikák kialakítása.
Milyen jellemzői vannak a tanodai munkának?
A pedagógus rendszeres tanulásra szoktat. Kezdetben a közös tanulás a jellemző. A tanulás során épít az egyéni érdeklődésre, a kompenzáló eszközökre. Közös cél a gyermek számára legideálisabb, egyénre szabott, leghatékonyabb tanulási stratégia, stílus megtalálása.